Prevenció Patika Prémium Klub

Valódi ételallergia vagy csak intolerancia?

Gyakori hiba, hogy a különböző ételek fogyasztása után fellépő tüneteket ételallergiának hisszük. Fontos megkülönböztetni az ételallergiát az intoleranciával szemben. A legnagyobb különbség a kettő között, hogy a valódi allergia igen súlyos válaszreakciókat vált ki a szervezetből, amelyek akár halálos kimenetelűek is lehetnek, míg az intolerancia inkább kellemetlen tüneteket produkál.

Az ételallergia sokkal ritkább, mint gondolnád!

A felnőttek csupán 2 %-át, míg a gyerekek közel 6%-át érinti a valódi ételallergia. A leggyakrabban a csecsemőknél és a tipegőknél jelentkezik allergia a tej, szója, búza vagy tojás tartalmú ételekkel szemben. Ezekről azonban jó, ha tudod, hogy az esetek többségében elnövik a kicsik serdülőkoruk környékén. (Ez a magyarázat arra is, hogy a felnőtteknek sokkal kisebb százaléka allergiás az ételekre)

Azok, akik a dióra, a mogyoróra, a halra és a rákra allergiások sokkal kisebb eséllyel növik ezt el, mint azok akik pl. a tejre érzékenyek.

Az allergia és az intolerancia labor vizsgálatokkal és pontosan felállított diagnózissal jól elválasztható egymástól, és a megfelelő utasítások betartásával mind a kettő mellett panaszmentesen élheted a mindennapjaid.

Ma 2 betegséget szeretnék kiemelni az ételallergiák illetve intoleranciák közül, melyek a magyar lakosságot is érintik.

Az egyik a cöliákia, vagy más nevén a gluténérzékenység, illetve a laktóz intolerancia.

A Cöliákia- lisztérzékenység, gluténérzékenység

Az autóimmun betegségek közül az egyetlen, amelynek az orvostudomány ezidáig megtalálta a kiváltó ágensét. Genetikai alapon, környezeti provokációra alakul ki. A vékonybél bolyhainak pusztulásával és számos emésztőrendszeren kívüli társbetegséggel járhat.

Azoknál, akiknél felállították rá a diagnózist tökéletesen kezelhető, panaszmentes életet élhetnek az ételallergiájuk ellenére is.

Tévhit, hogy gyermekkorban alakulhat csak ki, felnőtteknél is válthat ki a környezet arra való hajlam esetén gluténérzékenységet.

Mi okozza?

A gabonafélékben található glutén fehérje egyik komponense a gliadin. Ha ezt kizárod az étrendedből, akkor a tünetek elmúlnak, az emésztőrendszer regenerálódik, a kóros folyamat leáll.  

A lakosság 0,5-1%-át érintheti a lisztérzékenység.

Milyen tünetekkel jár?

  • krónikus hasmenés
  • nagy tömegű, bűzös, zsírfényű széklet
  • puffadás
  • étvágytalanság
  • fogyás
  • gyerekeknél növekedési rendellenességek, lemaradozások
  • állandó fáradtság
  • bőr és neurológiai tünetek
  • mikro- és makro tápanyaghiány tünetei
  • autoimmun kórképek- pl. az 1-es típusú cukorbetegség megjelenése

Mivel keverhető?

A gabonák többféle ételallergiát is kiválthatnak, nem csak a cöliákiát, éppen ezért gyakori, hogy a pontos diagnózis hiányában rosszul alakítja ki a beteg az étrendjét.

Tipikus tévesztés, hogy az irritábilis bél szindrómában szenvedők is gluténérzékenynek gondolják magukat, pedig náluk a kiváltó tényező a gabona fermentábilis szénhidrát tartalma és nem a glutén.

Éppen ezért, szükséges a pontos diagnózis felállítása. Ebben a gasztroenterológus és a dietetikus lesz a segítségedre.

A laktóz intolerancia

A másik tipikus étel intolerancia, ami gyakori hazánkban is.  A kiváltója a laktáz enzim hiánya, ami a tejcukor (laktóz) glükózzá és galaktózzá alakításért felelős.  Ennek hiányában a szervezet nem tudja lebontani és hasznosítani a diszacharidot a tejtermékekből.

A problémát az okozza, hogy a tejcukor nem emésztődik meg, nem tud felszívódni a tápcsatornából. Útja során vizet szív a bélbe, ami hasmenést okoz.

Érdekesség, hogy a laktáz enzim szintje születéskor a legmagasabb a szervezetben, ezért a hiánybetegsége 20 és 40 éves kor között alakul ki általában. A Föld népességének csaknem 75%-a érintett a betegségben, azonban vannak olyan népcsoportok, ahol kiugróan alacsony az érintettek aránya. Ilyen például a kaukázusi népcsoport, ahol 10-15 % között mozog az érintettek száma.

2 típusát különböztetjük meg, az elsődleges laktáz-hiány a gyermekkor után fellépő fokozatosan csökkenő enzimszint következménye.

A másodlagos, vagy szerzett laktáz-hiány valamilyen a vékonybelet is érintő betegség (gyomor-bélhurut, antibiotikum kezelés, Chron- betegség, lisztérzékenység, kemoterápia, rövidbél szindróma vagy a cukorbetegséghez társuló bélmozgás zavar) következménye.

Tünetei:

  • Tej vagy tejtermékek fogyasztását követő hasmenés
  • puffadás
  • gyakori teltségérzet
  • hasi fájdalom
  • hányinger

Funkcionális tesztekkel diagnosztizálható a laktáz-hiány, azonban ezek a tesztek nem tudják megkülönböztetni az elsődleges és másodlagos laktóz intoleranciát egymástól. Ennek vizsgálatára tenyésztéses, endoszkópos vizsgálatok deríthetnek fényt. A megkülönböztetés a terápia módjának kiválasztásához szükséges.

A kezelési módja:

A helyesen megválasztott étrend, a tejtermékek fogyasztásának kerülése valamint a laktáz enzimet tartalmazó készítmények fogyasztása. Ilyen az innopharm laktáz enzim például. 

Ha Te is laktóz intoleranciában szenvedsz, akkor az alábbi vitaminok és nyomelemek pótlásáról mindenképpen egyéb úton kell gondoskodnod:

  • kalcium
  • riboflavin
  • niacin
  • folsav
  • B1-, A-, D-, B12- vitaminok
  • fehérje
  • kálium
  • magnézium
  • cink

 

A kezelőorvosod, dietetikusod feladata, hogy kizárja a másodlagos laktáz-hiány lehetőségét, hiszen ez esetben csak a kiváltó betegség kezelése jelent gyógymódot.

Ez a két ételallergia illetve intolerancia a leggyakoribb hazánkban. Ezeknek a pontos diagnosztizálása szakember feladata. Mielőtt magad alakítod ki az étrended egy vélt betegségre mindenképpen kérd ki szakember véleményét is.

Ha kérdésed van a cöliákia vagy a laktóz intolerancia és a keverhető betegségeivel kapcsolatban tedd fel nekem bátran a dietetikus[kukac]prevenciopatika.hu e-mail címen.

Ükös Szabolcs- a Te dietetikusod