Csontritkulás - riport Szalamie-Szipőcs Renáta gyógytornásszal

A csontritkulás az egyik legelterjedtebb mozgásszervi megbetegedés. Az elmúlt hetekben már foglalkoztunk több szempont alapján is az ízületeket érintő bántalmakkal:

• a Hogyan védd az ízületeid? és,
• az Oda a mozgás szabadsága? című cikkeinkben

Ezekben már kiemeltük a mozgás fontosságát az ízületi bántalmak elkerülésében, most azonban egy szakértőt kértünk meg rá, hogy adjon egy kis tájékoztatást arról, hogyan kezelhetőek a más kialakult problémák a csontritkulás esetén.

Szalamie- Szipőcs Renáta 2009-ben végzett diplomás gyógytornászként a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai karán. Azóta a Bajcsy-Zsilinszky kórház gyógytornásza, ahol a kardiológiai osztály rehabilitációs részlegén és az ambulancián is tornáztat betegeket.  Őt kérdezzük most a csontritkulással kapcsolatosan.

PP: Minek köszönhető a csontritkulás kialakulása?

Szalamie-Szipőcs Renáta: Ez egy részben természetes folyamat, 35 éves kor után a szervezet több csontszövetet bont le, mint amennyit épít, ezért már ebben a korosztályban is gyakran megjelenik a csonttömeg csökkenés.  Azonban a probléma fokozásában az egyik legnagyobb rizikófaktor, ami gyorsítja a folyamatot a mozgásszegény életmód, és a helytelen testtartás ülés közben.

Ezen kívül a beteg neme, életkora, életmódja, kalcium és D vitamin bevitele, táplálkozási zavarai, pajzsmirigy működési zavarai, testalkata, szteroidok és, egyéb gyógyszerek használata is befolyásolja.

PP: Hogyan kezelhető a csontritkulás (osteoporosis)?

Sz-Sz R.: Korábban bevett szokás volt, hogy hormonkészítményekkel kezelték a pácienseket, ezek azonban sok nem kívánatos mellékhatással is jártak. A hormonok hatásmechanizmusa az, hogy gátolják, vagy csökkentik a csontszövet bontási folyamatait.

Ma azonban egyre népszerűbbek a hormonháztartás felborításával nem járó, úgynevezett fizioterápiás kezelések, speciális gyógytorna gyakorlatok. Ezek elsősorban a kialakult fájdalom enyhítésében (lazító gyakorlatok), és a tartás javításában (erősítő gyakorlatok) fejtik ki a hatásukat.

PP: A gyógytornáról sokféle közhiedelem terjeng, többek között az, hogy nem hatásos…

Sz-Sz R.: Valójában a legnagyobb probléma, hogy az emberek nincsenek tisztában a gyógytorna fogalmával és összetévesztik más területekkel, mint például a gyógytestneveléssel, masszázzsal.

A gyógytornát fizioterápiának is nevezzük. A meghatározás szerint olyan egészségügyi, szakmai tevékenység, amely elsősorban a mozgásszervi károsodás által okozott funkciózavar helyreállítására, a lehetőség szerinti mozgékonyság javítására és a mozgásképesség  fejlesztésére törekszik, illetve az életminőség javítására szolgál.

Aki egyszer megtapasztalta egy jó szakember keze alatt a gyógytorna pozitív hatásait, a mozgás szeretetét az tudja, hogy nem haszontalan, sőt, nagyon is hasznos mozgásformáról beszélünk.

Ami miatt szerintem sokan tévesen ítélik meg a gyógytornát az az lehet, hogy:

1. A gyógytornát sokszor összetévesztik az iskolában végzett csoportos gyógytestnevelés órákkal, ami nem egy és ugyanaz. Ezeket a foglalkozásokat általában gyógytestnevelő tanárok és nem gyógytornászok tartják, illetve a csoport miatt  sajnos nem tudják egyénre szabni a foglalkozást. Egy gerincferdülés esetében például mindenféleképpen egyénre szabott gyakorlatsorok szükségesek.

2. A páciensek csak a kötelező minimumot, vagy még annyit sem végeznek a gyakorlatokból, sőt, ha nincs jelen a gyógytornász, akkor a helyes kivitelezésre sem feltétlenül figyelnek. Éppen ezért az eredmények is elmaradnak.

PP: Tehát, ha jól értem a két legfontosabb szempont a gyógytorna alkalmazásánál a személyre szabottság és a rendszeresség?

Sz-Sz R.: Igen. Nagyon fontos, hogy a gyógytorna személyre szabott legyen, és ezt felügyelet mellett végezze a páciens. A helyesen megtanult és begyakorolt feladatokat később otthon is el tudja már végezni, azonban amíg van hiba a kivitelezésben, nem javaslom az otthoni tornázást.

A szakember egy egyéni kezelés során segíteni tud kiválasztani azokat a gyakorlatokat, amelyek az adott problémára valóban enyhülést hozhatnak.  Itt a másik nagyon fontos szempont, hogy a beteg tartsa be a fokozatosság elvét.

Az első sikereken sokan felbuzdulnak, és gyorsan, látványos javulást szeretnének elérni, ezért többet is képesek végezni a terápia feladataiból, amivel a sérült ízületet megterhelhetik, ami újabb romlási fázist idézhet elő.

Éppen ezért a betegeimnél az első találkozás során mindig átbeszéljük a lehetőségeket, elmondom az eshetőségeket, hogy milyen változásokat tapasztalhat.

PP: Mely betegségek esetén hatásos igazán a gyógytorna?

Sz-Sz R.: A csontritkulásban szenvedők számára igazi gyógyírt jelenthet a gyógytorna, mert itt megtanulhatják a nyújtó, lazító gyakorlatokat, illetve megerősítik izmaikat, oly módon hogy mozgásuk könnyebbé, fájdalommentessé válik. A megtanult gyakorlataikat a hétköznapi életben is hasznosítani tudják.

PP: Kedves Renáta, mi a záró gondolata a gyógytornával kapcsolatban?

Sz-Sz R.: Kitartással, elszántsággal és folyamatos gyakorlással nagymértékű pozitív fejlődést lehet elérni.

Kedves Renáta, köszönjük a válaszait. Jövő héten egy kicsit tovább gördítjük még a témát, a gerincbántalmakról kérdezzük a szakembert.

 Ha szeretnéd felvenni a szakértőnkkel a kapcsolatot, akkor ezen a weboldalon tájékozódhatsz, vagy ezen a weboldalon keresd meg a hozzád közelebb található gyógytornászokat a kereső segítségével.